Szóval tegnap végre találkoztam a dadogóssal. Kb egy hónapja, hogy nem láttam. Nyilván elfoglalt voltam, sokat voltam a pasimmal, és amúgy is, rohadjon meg, mert nem jött el az égetésre. Mint tegnap azt sikerült kibogarásznom a szövegéből, kb azért nem, mert az jött el, aki.
Szóval suttyó volt, mint mindig, próbálkozott oltani, mint mindig. Jah, és megy nyaralni! Nélkülem persze. Mondjuk én amúgy sem mentem volna, mivel van pasim, akit szeretek, és minden, és amúgy sem érzem én olyannak a viszonyomat ezzel az okos emberrel, hogy nyaralni menjek vele. Meg egyébként azzal a haverjával megy, amelyik nem szeret engem azért, mert én... szóval őszinte voltam vele. Lehet, hogy nem épp a legcukibb formában, de akkor is őszinte voltam. Hát, nah. Az emberek nem szeretik azt, ha cenzúra nélkül megkapják azt, amit gondolnak róluk.
Úgyhogy azt hiszem, hogy kb ennyi volt a 2 éves ismeretségem a dadogóssal. Most mit keressek egy ilyen emberen. Pl tegnap, amikor mondtam neki, hogy annak ellenére, hogy én a páromnál leszek hétvégén, ő lejöhetne hozzám, és tudnánk úgy találkozni. Nem, az úgy nem jó neki. De bezzeg, bazdmeg, egy olyan csajhoz meg lemegy, aki messzebb lakik, mint a pasim. Ehhez nem tudok mit fűzni. Illetve, hogy pontos legyek, inkább nem AKAROK mit hozzá fűzni. Nincs kedvem most káromkodni.
Erről ennyit. Más téma.
Még most sem sikerült teljesen magamhoz térnem attól, amit a volt alteregóm művelt velem. Közben született pár zseniális gondolatom. Az egyik ilyen volt az, hogy a csajnak a legnagyobb büntetés pontosan B, aki elvette a szüzességét. Mert őt is ugyanúgy át fogja verni, megcsalja fűvel - fával, és a végén úgy is szarul fog járni. Aztán, ha akkor jön majd hozzám keseregve, akkor leszek én olyan köcsög, hogy kiröhögöm, és közlöm vele, hogy látod bazdmeg, én ezt pofáztam neked már mióta, de te le sem szartad. Pedig én már megtapasztaltam a dolgokat. Jah, és egyébként a dadogós azt hitte, hogy én meg B voltunk együtt ÚGY. Hát, nem. Nagyon nem. Nem mondom azt, hogy nem voltak próbálkozások, és miegymás, de nem. Mivel én csak zokniban mosok lábat, így az ő részéről hiúsult meg a dolog. Hát, így járt. Kihagyott engem. Bánhatja. :P
Jah, és ha már szóba került a pasim. Holnap lesz egy hónapja, hogy összejöttünk. Így kimondva olyan kevés időnek tűnik. Megélve sokkal többnek. De, természetesen jó értelemben véve. Eddig még csak egy hangos szóváltás sem volt köztünk. Jó, volt olyan szitu, amikor hangoskodtunk, de ez más tészta... :D No, elég az hozzá, hogy makulátlan a viszonyunk, és bassza meg, "kénytelen" vagyok azt írni, hogy SZERETEM. Most mit tehetek én róla. Nem így terveztem, nem terveztem, hogy pont vele fogok összejönni, de így alakult. Jah, ez az egyik dolog a 2 közül, amit B-nek köszönhetek (a másik az... na, hagyjuk, ha érdekel valakit, jelezze...). Szóval összejöttünk, és megszerettem. :) Olyan jó ember. Hiába, hogy majd' 1 évvel fiatalabb nálam, szinte azt mondhatom, hogy komolyabb nálam. Tény, és való, hogy én néha eléggé komolytalan ember tudok lenni, de azért én is tudok ám normális lenni. De, ő alapból az. Nyilvánvalóan neki is vannak olyan pillanatai, ha elgurul a gyógyszere, akkor mindenkit összecsomagol, de ez így van jól.
