Bocsánat kedves olvasók, hogy tavaly október óta nem írtam, de nem történt semmi érdemleges ezzel a barommal, és velem. Egészen a mai estéig.

Dióhéjban annyit, hogy a dadogósnak fontosabb az "arckönyv", mint én. Ez volt a tizedik húzása... Hát, akkor basszon maga, engem többet nem lát. Illetve de. Egy formában mégis. Mégpedig ezen a linken keresztül. 

Nem akarom részletezni, de a mai nap kva sok volt, és betelt a pohár.

Elegem volt.

Ennyi.

U.i.: Remélem, amikor ezeket olvasod, rájössz, hogy mit tettél... Bár igazából mindegy is, hogy rájöttél-e vagy sem, mert MOST MÁR tökmindegy. Én meg akartam beszélni. De neked EZ KELLETT. Hát tessék! JÓ ÉTVÁGYAT!!!

U.i.2.: Mindenki másnak, aki ezeket olvassa: Egyébként köszönöm szépen jól vagyok, a pasimmal fain a kapcsolatom, egy igazi arany ember. Rendkívül figyelmes, mióta megbeszéltem vele a dolgokat. :) A barátosnőmmel is megvagyok, megbeszéljük egymás lelki nyűgjeit, segítünk egymáson, ahol csak tudunk.

No, tegnap voltam a dadogóssal, meg a nagy haverjával moziban. A legújabb Bond filmet néztük meg. A film egész fain volt. Azon kívül is jól eldumáltunk. A dadogós kivételesen normális volt, mint, ahogy a haverja is. Csak az a nagyképű majom valamiért féltékeny rám. No, hát most tehetek én róla, hogy a dadogósnál ezek szerint ilyenek a prioritások? :D NEM, nem tehetek. ÉN csak önmagam vagyok. Ha kell, akkor lebaszom, ha kell, akkor örömködök vele. Ilyen egyszerű a képlet. Az eredmény pedig látható.

Aztán sorry a szűkkörű olvasó közönségtől, hogy ritkán írok, csak az utóbbi időben nem találkoztam ezzel a jómadárral, aztán most a semmiről semmit se lehet írni logikusan. De, ha minden igaz, akkor mostanában változhatnak a dolgok. De, erről mindenképpen értesülni fog a közönség. :)

Szóval úgy kockáztam a dolgot, hogy nem kéne elhanyagolni a dadogóst. Egyrészt, mert több, mint 2 éve ismerem, és hát, nah, szóval azért valamennyire össze vagyunk nőve, meg jó vele beszélgetni a komolyabb dolgokról, meg hülyülni is lehet vele, meg másrészt, mivel most nem állok úgy anyagilag, ezért hasznos, ha vele vagyok, mert nem kell fizetnem semmiért. És ez bizony nem egy elhanyagolható szempont. Az utolsó indok pedig az, hogy a blogot is fenn kell tartani valamiből.

Mielőtt rátérnék a lényegre pár szót a dadogósról: Nője még mindig nincsen, továbbra is rám van indulva, továbbra is csak azért tartom, hogy vegyen nekem nasit meg ilyesmiket, meg nagyon el akar cipelni magával nyaralásra, de úgy is beközlöm vele, hogy csak úgy megyek, ha a pasim is jöhet, mert szeretem, és sok időt akarok vele lenni, meg miegymás. Utóbbi tények egyébként önmagukban is igazak. No, de ennyit erről a baromról.

A lényeg.

Nem, nem kérték meg a kezemet. Nem, nem kértem meg a pasim kezét. Nem, nem beszéltünk még komolyabban erről a témáról. Csak nekem vannak olyan gondolataim vele kapcsolatban, hogy ezt a pasit nem kéne hagyni. Ő olyan más. Kezdjük ott, hogy dobos (rock stílusban nyomul), és emellett kocka is. És jó ember, meg van még pár dolog, amiben jó... Helyes fiú (bocsánat, FÉRFI), igaz, hogy nem olyan a testalkata, mint az eddigi pasijaimnak, dehát nah. Ezen egyrészt lehet változtatni, másrészt ő akar is tenni érte, harmadrészt pedig az a tény, hogy akkora, amekkora nem zavaró. SEMMILYEN téren. Szóval amikor már vele voltam nyaralni, és voltak hulló csillagok, és tökéletesen spontán azt kívántam, hogy feleségül akarok menni hozzá. És azért ez nagy szó ahhoz képest, hogy én az elmúlt kb. 3 évben mit műveltem. Úgyhogy agyalok a dolgon elég keményen. De ugyanakkor azt is tudom, hogy nem SZABAD elsietni az ilyet. Legyünk együtt legalább 1 éve. Annyi idő alatt alakul mindkettőnk élete. Nekem lesz munkám, ő talán befejezi a sulit, közben meló és minden, meg azért 1 év alatt még jobban meg fogom tudni ismerni. Aztán majd talán akkor sugározni fogom felé, hogy KÉRD MEG A KEZEM BAZDMEG!!!! Na jó, a bazdmeg nélkül. :D Ezt a házasságos gondolatot eddig 2 barátnőmmel osztottam csak meg, de mindketten egyetértettek. Ennyit erről. :D Szóval remélem, hogy 1 év múlva majd az eljegyzésemről tudok majd írni ezzel a pasival. :) (Ugye, milyen szép álmok, hogy ez a blog 1 év múlva is élni fog? De, úgy tervezem, hogy nem szüntetem meg, még akkor sem, ha zömében magamról fogok inkább írni.)

No, megint sikerült jó rég utoljára írnom ide. De nem volt valami nagy a forgalmam, úgyhogy nem volt parás. Igen egyszerű oka van annak, hogy elhanyagolom a blogot: Nem találkozok a dadogóssal. Mióta van pasim, hétvégenként nála vagyok, mivel ő hét közben dolgozik, és a dadogós meg lusta lejönni oda, ahol a drágám lakik. Úgyhogy bekaphatja a batyu faszt. De, tegnap találkoztunk, hát lett is írni valóm egyből, ugyanis action volt...

Adott a dolog, hogy a dadogós haverja nem hajlandó velem szóba állni isten tudja hány hónapja, merthogy én anno, amikor "kivételesen" összekaptam a dadogóssal, és otthagytam őket, akkor a haverját is jól kiosztottam sms-ben. (Erről még anno született szerintem bejegyzés, házi feladat megkeresni annak, aki szeretné...) Szóval akkor az az egoista felkapta a vizet, hogy így még senki sem beszélt vele, és miegymás, és, hogy ő onnantól nem hajlandó találkozni velem.

A lényeg az, hogy hétfőn elhozta a dadogós a haverját, hogy mi most béküljünk meg. De baszod, hogy nekem nincs bajom azzal az emberrel. Nagy a pofája, ezt le is írtam neki, ő meg "kiszállt az életemből". Ilyen egyszerű. Nincs ezen mit ragozni. Ő leszart engem, én pedig elfelejtettem. No, szó szót követett, mondtuk egymásnak a magunkét, aztán végül béke jobbot nyújtottunk egymásnak. A béke megköttetett. Megkönnyebbültem egy kissé, de semmi különös. Bocsánatot persze nem kértem, mert én NEM vagyok olyan. Ezt a dadogós tudja a legjobban. Mondtam én neki pár meredek dolgot (persze minden esetben kurvára igazam volt, de ezt most nem itt részletezném ki), de sosem kértem utána bocsánatot. Pedig ő elvárta volna. Haha. Neki ahhoz előbb kéne felkelnie, hogy bocsánatot kérjek tőle. Jó, persze a világ történelem során előfordult már az eset, de az sem a dadogóssal esett meg.

Meg nemsokára megy ez a két jómadár nyaralni. Én nem megyek velük. Erre több okom is van: Hónapforduló a párommal, páromnak koncert, és próba, és amúgy is. Nem vagyok én vele olyan viszonylatban. Meg oltanak, hogy majd ők engem hogy partiba vágnak nyaralás alatt. Na, ezért sem akarok menni, Nem úgy, mintha lenne bármi esélye egyiknek is, de, akkor sem. Nincs kedvem két részeg férfit nézni. Mivel én nem vagyok annyira ivós + bírom a piát, így garantáltan ez lenne az eredmény. Még, ha nem lenne pasim, akkor mennék, mert 1 hét ingyen élés úgy, hogy dől a pia, plusz külföld is befigyel, az maga lenne a kánaán, de nincs mit tenni, a párom jobban megérdemli a társaságomat. :P Plusz azon a héten, amikor ezek a faszok nyaralnak, én pont nem fogok már mikulásozni, így ki akarom használni a szitut.  Próbálják rágni a fülemet, hogy ez lesz az évszázad bulija, de engem annyira nem tud meghatni...

Szóval tegnap végre találkoztam a dadogóssal. Kb egy hónapja, hogy nem láttam. Nyilván elfoglalt voltam, sokat voltam a pasimmal, és amúgy is, rohadjon meg, mert nem jött el az égetésre. Mint tegnap azt sikerült kibogarásznom a szövegéből, kb azért nem, mert az jött el, aki.

Szóval suttyó volt, mint mindig, próbálkozott oltani, mint mindig. Jah, és megy nyaralni! Nélkülem persze. Mondjuk én amúgy sem mentem volna, mivel van pasim, akit szeretek, és minden, és amúgy sem érzem én olyannak a viszonyomat ezzel az okos emberrel, hogy nyaralni menjek vele. Meg egyébként azzal a haverjával megy, amelyik nem szeret engem azért, mert én... szóval őszinte voltam vele. Lehet, hogy nem épp a legcukibb formában, de akkor is őszinte voltam. Hát, nah. Az emberek nem szeretik azt, ha cenzúra nélkül megkapják azt, amit gondolnak róluk.

Úgyhogy azt hiszem, hogy kb ennyi volt a 2 éves ismeretségem a dadogóssal. Most mit keressek egy ilyen emberen. Pl tegnap, amikor mondtam neki, hogy annak ellenére, hogy én a páromnál leszek hétvégén, ő lejöhetne hozzám, és tudnánk úgy találkozni. Nem, az úgy nem jó neki. De bezzeg, bazdmeg, egy olyan csajhoz meg lemegy, aki messzebb lakik, mint a pasim. Ehhez nem tudok mit fűzni. Illetve, hogy pontos legyek, inkább nem AKAROK mit hozzá fűzni. Nincs kedvem most káromkodni.

Erről ennyit. Más téma.

Még most sem sikerült teljesen magamhoz térnem attól, amit a volt alteregóm művelt velem. Közben született pár zseniális gondolatom. Az egyik ilyen volt az, hogy a csajnak a legnagyobb büntetés pontosan B, aki elvette a szüzességét. Mert őt is ugyanúgy át fogja verni, megcsalja fűvel - fával, és a végén úgy is szarul fog járni. Aztán, ha akkor jön majd hozzám keseregve, akkor leszek én olyan köcsög, hogy kiröhögöm, és közlöm vele, hogy látod bazdmeg, én ezt pofáztam neked már mióta, de te le sem szartad. Pedig én már megtapasztaltam a dolgokat. Jah, és egyébként a dadogós azt hitte, hogy én meg B voltunk együtt ÚGY. Hát, nem. Nagyon nem. Nem mondom azt, hogy nem voltak próbálkozások, és miegymás, de nem. Mivel én csak zokniban mosok lábat, így az ő részéről hiúsult meg a dolog. Hát, így járt. Kihagyott engem. Bánhatja. :P

Jah, és ha már szóba került a pasim. Holnap lesz egy hónapja, hogy összejöttünk. Így kimondva olyan kevés időnek tűnik. Megélve sokkal többnek. De, természetesen jó értelemben véve. Eddig még csak egy hangos szóváltás sem volt köztünk. Jó, volt olyan szitu, amikor hangoskodtunk, de ez más tészta... :D No, elég az hozzá, hogy makulátlan a viszonyunk, és bassza meg, "kénytelen" vagyok azt írni, hogy SZERETEM. Most mit tehetek én róla. Nem így terveztem, nem terveztem, hogy pont vele fogok összejönni, de így alakult. Jah, ez az egyik dolog a 2 közül, amit B-nek köszönhetek (a másik az... na, hagyjuk, ha érdekel valakit, jelezze...). Szóval összejöttünk, és megszerettem. :) Olyan jó ember. Hiába, hogy majd' 1 évvel fiatalabb nálam, szinte azt mondhatom, hogy komolyabb nálam. Tény, és való, hogy én néha eléggé komolytalan ember tudok lenni, de azért én is tudok ám normális lenni. De, ő alapból az. Nyilvánvalóan neki is vannak olyan pillanatai, ha elgurul a gyógyszere, akkor mindenkit összecsomagol, de ez így van jól.

Most a bejegyzés első felét angolul fogom megírni. Ha nem értetek angolul, akkor a google fordító a barátotok... Ja, és bocsánat, ha a nyelvtanom nem tökéletes. Beszélni jobban tudok, mint írni...

Virginity is something very important. My story hadn't started very well. And I don't want this way for anyone any more. But my "other half"... She was very stupid. Very, very stupid. She gave her virginity to a "man", who is... Who has fucked more women, than 3 or 5 people in their whole life. And they told me this "situation" in this dawn. It was very "funny". It IS very funny, because I, and 3 more boy are on a holiday. :D And Sunday will be the last day of the holiday. It's... I don't find any word for this. That man kissed my other half in front of my eyes. I'm not kidding. And the truth is, that the man has a girlfriend, who is PREGNANT from him. It's so fuckin' funny. And he took my other half's virginity 2 months ago, at his birthday. And she was waiting with the truth 2 fuckin' months. Because she couldn't find the right time. It's a joke. A terrible joke. Right before my graduation, she and I have slept together. THAT was the PERFECT situation. Just she and I. Together. Nobody else. And now I fuckin' don't know, what to do. In 1 moment, I wan't to cry, and in another moment, I want to scream. Loudly. LOUDLY.

Szóval ez a történet. Hétfő (én hivatalosan péntek) óta nyaralunk hatan egy helyen, és ezek ketten meg elbaszták a hétvégét. Ez valami csodálatos. Most tényleg ott tartok, hogy INKÁBB gubbasztok a teraszon a korát szélén, dülöngélve, a sírás szélén, mintsem, hogy ordítsak, káromkodjak, és kikeljek magamból. Mert, abban NEM LENNE KÖSZÖNET. Egy cseppnyi sem. Kíváncsi leszek ezek után, hogy ez a 2 okos... No szóval, hogy mi lesz a történet vége. És az adu ász, hogy megvannak a forrásaim. ;) Úgyhogy asszem én megint csak ÉN leszek.

A vicc, hogy tényleg a sírás kerülget. Aki ismer, az tudja, hogy nem kenyerem a sírás. UTÁLOK sírni. De, most kb folyamatosan ezt érzem. És ez így nagyon szar. Jah, és a záradék. Asszem a jövő heti nyaralást ezzel a nővel, és a szüleivel KIHAGYOM. Nincs kedvem egy hétig jó pofizni. Leszarom, hogy így bukok egy jó kis nyaralást, ami egy huncut vasamba se került volna, de nem érdekel. NEM ÉRDEKEL. Vannak szituációk, amikor vannak fontosabb dolgok is, mint az, hogy most nyaraljak egy hétig ingyen. Inkább ülnék otthon, és bambulom a 4 falat. Anyámnak meg majd beadom, hogy JAJJ, BETEG LETT A CSAJ APJA, ÉS EMIATT ELMARAD A NYARALÁS. Jajj, de kibaszott nagy kér. Jajj, de KI A GECIT ÉRDEKEL?!?!?!?!?

Miért is csalódtam pozitívan? Noss, ami azt illeti azért, mert nem hittem el, hogy akkora kihagyás után ilyen szintű alkalmazási képesség megmarad. Akkor, most magyarul is, igen. Szóval, arról van szó, hogy van nekem egy párom... Na jó, többet nincs kedvem leírni. A kimaradt láncszemeket mindenki rakja össze maga. :D Ja, és a fantázia elengedhető. ;) Sőt, KÖTELEZŐ elengedni. ;)

Miért is csalódtam negatívan? Hát, ki másról lenne szó, mint a dadogósról?!?! Nemrég kézhez kaptam a diplomámat (végre, SZABAD vagyok, istenem, el sem hiszem, mondjuk ott a helyszínen 20 percig olyan voltam, mint a felhúzós egér, amit nem lehet lelőni, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy), és raktam is fel netre képeket, amiket a másik felem fotózott, plusz még aki eljött velem. Szóval elég az hozzá, hogy ez a fasz egy büdös kurva szóval sem gratulált. De, még annyit sem, hogy ÜGYES VAGYOK, vagy valami. AKÁRMI. Még egy kibaszott fotót se lájkolt az albumban. Még egy levelet sem írt. Se sms, se semmi. Azért a kurva anyját. És őt ismerem 2 éve, és ő mondja magáról, hogy a barátom. Na jó, hagyjuk már. :/ Ja, és amikor tegnap írt nekem sms-t, és én direkt úgy válaszoltam, hogy belefontam azt, hogy frissen diplomáztam, még arra sem kapcsolt, és nem írt semmi gratulációt. Azért ez gyönyörű, nem? :( Jah, meg amikor beszéltem a dadogóssal telefonon (persze ő hívott fel engem, hát nehogy már az én pénzem menjen el), és mondtam neki, hogy csak augusztus elején tudunk majd találkozni, akkor semmi hiszti, semmi kiakadás. Meg még nekiállt vallatni, hogy kivel és hova megyek nyaralni. Hát közöd bazdmeg? De, azért elmondtam neki, hogy érezze a törődést. Lehet is, hogy az első nyaralásom helyszínére le fogom csábítani és ki fogjuk készíteni. :D Bár, ez a többiektől is függ. :D És a VICC, hogy a szomszéd lépcsőházban lakó exemmel, amikor véletlenül összefutottam, a maga módján még ő is gratulált nekem, amit meg is köszöntem. Azért vannak még kedves emberek. Pedig vele nem is tartom a kapcsolatot.

Szabadságra megyek drága olvasók. Ugyanis most péntektől augusztus 3-ig 2 nyaraláson is részt fogok venni. Az egyiken a fiatalsággal megyünk nyaralni, a másikon pedig a másik felemmel, és a családjával fogok nyaralozni. :D Ennek annyira örülök, hogy így összejöttek a dolgok. :) Szóval igyekszem majd posztolni, de szerintem legközelebb a 16-i hét elején tudok majd írni. 

Ahhoz képest, hogy nem kezdek önmagamnál fiatalabb, jóval súlyosabb, Budapesten kívül lakó pasival... Ahhoz képest, most van egy majd' 1 évvel fiatalabb, kb 90 kilós, Érdi párom. :D De, igazából mit érdekel ez engem, hiszen annyira bírom. :) Nagyon jó arc. Bírom a mosolyát, a humorát, hogy fainul tud főzni, így mindent. Egyszerűen emberileg szerettem meg. :) Hát, van ez így. Aztán mondtam is neki, hogy szeretem. Igen, igen, KIMONDTAM! Eléggé nehéz feladat volt, mert... szóval tudjuk, hogy miért... de, sikerült. Valahogy, valami visszatart belül, hogy kimondjam, és fogalmam sincs, hogy mi is az, de kimondom én a dolgot. :) Csak egy picit nehezen megy. De, a drágám megérti ezt, és ez a lényeg. 

Ja, és persze a dadogós egyből elkezdett izélni, hogy persze, megint azt csinálom, amit, hogy megszegem a saját szabályaimat, én meg kénytelen voltam neki elmondani, hogy emberileg nagyon is csípem ezt a pasit, és nem érdekel, hogy Érden lakik, amúgy is, távolsági busszal 20 perc. Az meg semmi. Annyit Budapesten belül is sírva-duzzogva utazok. Úgyhogy maradjon csöndben.

Ahhoz képest, hogy úgy terveztem, hogy Júliusban a legnagyobb bajom az lesz, hogy kivel találkozzak adott napon, most lehet, hogy lesz munkám! :D Pénteken csörgött a telefonom... No, elég az hozzá, hogy egy főiskolai tanárom rokona keresett fel, hogy tudna nekem ajánlani egy munkát, és a tanárom engem ajánlott! :D Hogy miért, meg hogyan, azt nem tudom, de azért örülök neki! És ím, a hasznos kapcsolatok haszna. Hogy én még csak nem is annyira spanoltam ezzel a tanárral, és mégis! :D Köszönöm tanár úr, köszönöm! :D

Tudtam én mindig is, hogy kreatív és ügyes gyerek vagyok, de, hogy ennyire, azt azért nem. És ráadásul akaratomon kívül!

Szóval, az egész úgy kezdődött, hogy péntek estére megbeszéltem egy haverommal, hogy leugrunk vele és még egy pár emberkével a Velencei tóra egy kicsit lazulni. És ez a drága haverom megemlítette, hogy bemutatna nekem egy pasit. Na, mondom bazdmeg, mert én pont szeretem az ilyet, nem? :D No, mindegy, elég az hozzá, hogy le is mentünk a tóra, faszán elvolt az egész csapat ahhoz képest, hogy mindenki csak azt a srácot ismerte, aki engem meghívott. Szóval, volt ez a pasi, akit bemutattak nekem... No, fainul elvoltunk, még arra is rávett, hogy bemenjek vele a tóba, úgy, ahogy voltam, ruhástul, pedig úgy azért nagyon nem akartam... Aztán meg így ölelgettük egymást, meg kapott szájra puszit, meg minden, de ez a pasi hülye, mert megcsókolni nem hagyta magát. Az ostoba. Aztán a tavacskázás után nálam maradt a pólója, amit azért adott nekem, hogy vegyem fel még ott a parton, hogy ne a totál vizes toppomban feszítsek, és fagyjak meg. Ha minden igaz, akkor vele ma este fogok találkozni, hogy "vissza adjam neki a pólóját". Gyakorlatilag nem tudom, hogy mit is akar, de az biztos, hogy ÚGY nem fogom magamat hagyni. Csak úgy a nagyvilágba nem fogok ...ni. Plusz töltelék info: Nem dohányzik a srác, és olyan átlag testalkata van egy pici izommal, kocsival közlekedik. Kb tudom, hogy hol lakik.

Szombaton. Kicsi alteregómnál. Ott volt egy bandatag, ilyen megtermett srác, de totál jó arc, kedves, meg minden, és olyan aranyos a nézése. :) Szóval így közölte velem kicsi alteregóm, hogy szálljak már rá erre a srácra ÚGY, mert ez a pasi rá van indulva, szerelmes belé, meg minden, de neki nagyon nem jön be. Hát, bazdmeg, nem akarok úgy egy pasira nyomulni, hogy az amiatt leszálljon egy másik csajról. Még akkor sem, ha ez a csaj a kettes számú én. :D De, azért voltam olyan ügyes, hogy a nap végére már a srác lábán ültem, vele dumáltam, szinte elvonultunk... Vasárnap hajnalban pedig úgy aludtam el, hogy a kezét a kezemben fogtam. Aztán meg vasárnap délben ő vitt ki a távolsági buszhoz. Ja, és ő sem bagózik. :D

És végül a legnagyobb poén... A KÉT SRÁCNAK UGYANAZ A KERESZTNEVE, UGYANOTT LAKIK, UGYANÚGY ODAVAN ÉRTEM, UGYANÚGY KOCSIVAL KÖZLEKEDNEK, ÉS UGYANÚGY KB DIREKT NEKEM MUTATTÁK BE. Hát, bazdmeg, ennél szebb szituációt el sem tudok képzelni. :( Annyira nem szeretem az ilyet.

Konklúzióként pedig leírnám, hogy ugye az egyes számúval ma fogok találkozni elvileg, a kettes számúval pedig még a héten valamikor, plusz vasárnap megyek próbára is. De, szerintem a kettes számúval jegelem a dolgot, mert alapvetően nekem... Na, szóval én a macis pasikat nem annyira csípem. Jól kijövök velük, csípem a humorukat, meg minden, de, akkor sem. No, lényeg, hogy nem mutatok jól mellettük. Ez így gecin hangzik, de nem tudok mit tenni. Az egyes számúval pedig még igyekszem egy párszor találkozni, aztán majd meglátom, hogy mi lészen.

Ohh, és majd' elfelejtettem! A dadogósnak nincs már csaja! :D A minap mesélte, hogy beszélt a héten a csajjal. A csajszi mondta neki, hogy valamikor találkozniuk kéne. A dadogós meg ugye mesélte neki, hogy a héten kurva sok a melója, nemigazán ér rá, meg minden ilyen. Persze erre a csaj nekiállt hisztizni, amire meg mondta neki a hülye gyerek, hogyha annyira nem tetszik neki a dolog, akkor hagyják abba, menjenek kétfelé, és annyi. A csaj belement. Szóval megint független. Hurrá. Ki a gecit érdekel. :D Majd megint jön az, hogy rám száll. Pl már most írta, hogy vasárnap menjünk fürdőbe. Írtam neki, hogy az nekem nem jó, mert megyek próbára, plusz a kicsi alteregómmal is talizok. Erre írja, hogy rakjam át őt péntekre. Hát, nem fogom átrakni. Erre ő, hogy megyek vele vasárnap fürdőbe és kész. Na bazdmeg. Majd azt én szabályozom, hogy mikor-hova megyek, rendben? Ha nem, akkor is.