Miközben az én "szerelmi életem" romokban hever, addig ennek a fasznak úgy tűnik, hogy végre lesz csaja. De, rólam majd később...
Szóval úgy esett a dolog, hogy volt ez a jómadár bulizni egy ismerősével. Ott pedig volt egy testvérpár, akikkel úgy alakult, hogy táncoltak, meg minden. Az elején mindkét hölggyel ismerkedett, meg minden, de végül is az egyik csaj felé elbillent a mérleg nyelve. Egyre többet találkoznak és egyre jobban elvannak. Természetesen már csókolóztak is, meg asszem a letapizás is megvolt, de le még nem feküdtek. De a csaj nem szűz, szóval ennek sem lesz akadálya. Bár, ha köcsög lennék, akkor ezt talán meg tudnám akadályozni, de sajnos nincs fent a csaj face-n, így ez ugrott. Meg amúgy sem biztos, hogy összejött volna ez a tervem. Szóval elég valószínű, hogy összejön ezzel a csajjal. És, ahogy mondja, ez a spiné tényleg jó fej, meg minden. Bár, azért hozzátette, hogy NEM olyan mint én. Jó a személyisége, meg minden, de mégsem olyan, mint én. Pl én olyan gonoszkodós, néha köcsög vagyok, de ez a spiné meg nem. :D Semmi baj, engem így imád. És, míg ennek a baromnak összejön a dolog, addig nekem annál kevésbé...
Úgy történt a dolog, hogy van egy exem. IGEN, BASSZAMEG, EZ A SZTORI IS ÚGY KEZDŐDIK, HOGY EGY EXEM... Szóval, vele mostanság egyre többet találkoztam, beszélgettem és egyre jobban elvoltunk, meg minden ilyen. Valahol furcsa is volt, de nem gondoltam bele mélyebben, egyszerűen csak élveztem a helyzetet, azt, hogy ölelem és csókolom, azt, hogy JÓL érzem magamat a társaságában. És kezdett rajtam úrrá lenni egy bizonyos érzés. Egy kellemes érzés. Igen, a SZERELEMről van szó. Szóval, elég az hozzá, hogy valahogy egyre többet gondoltam erre a marhára, egész nap a fejemben járt. Valahogy el is döntöttem, hogy összejövök vele. Noha, ő azt mondta, hogy ő nem tudna már velem járni, meg nem tudna úgy szeretni, meg minden, de nem vagyok hülye és látok, amit látok. Szóval (kb először az életben) megírtam a gondolataimat egy papírra. Kb másfél oldal lett. Olyan szirupos szöveg lett, meg minden, hogy öröm volt olvasni. Ez csak jött belőlem. És, úgy volt, hogy hétfőn este találkozunk. Én készültem, meg minden. Még frizurát is csináltam. Ez nálam nagy szó, mert ritkán szoktam bajlódni azzal, hogy valami hajat alkossak. Szóval készültem. Hát, KÁR VOLT. Ugyanis délután 3/4 5-kor gondoltam, hogy felhívom drágámat, hogy készülődjön, mert tudtam, hogy vasárnap este dolgozott, és ne aludjon el, meg minden. DE, nem tudtam elérni. Na, AKKOR lettem ideges. Persze az eszem józan része próbált nyugtatni, hogy ne parázzak, biztosan csak wc-re ment, de a TUDATOS részem tudta, hogy nem igaz. Hát, akkor, ott, kurvára elszontyolodtam. A sírás kerülgetett. Aztán, próbáltam később is hívni, de sehogy sem tudtam elérni. A poén az pedig az volt, hogy pont, amikor a legszomorúbb voltam, akkor eredt el még jobban az eső. Szóval, aztán 6-kor végre elértem. Ilyen totál kómás hangon vette fel a telefont. Mondtam neki, hogy nézz rá drágám az órára. Nem értette a dolgot, de mondtam neki, hogy azért nézzen csak rá. Aztán így nézett, hogy mi van. Én meg rezignált hangon mondtam neki, hogy igen bazdmeg, ezt most nagyon elszartad, de ne is törődj vele, elvégre, csak megcsináltam a hajamat, és készültem, meg minden. No, aztán 7-kor beszéltünk face-n. Ő írta, hogy jajj, de sajnálja, meg minden. Bár, igazából nem írta ezeket a dolgokat annyira. Azt viszont igen, hogy mennyire elbaszta azt a napot. Én meg így odaírtam neki, hogy nem is tudja mennyire...
Aztán még hétfőn találkoztam a dadogóssal, de ő sem tudott megvigasztalni. És ez nagy szó! Mert neki általában sikerül kihalásznia engem a szarból. Úgyhogy lehet sejteni, hogy mennyire ki voltam. Csak ültem az ágy sarkában és néztem magam elé kócos hajjal, a macimat ölelgetve.
Eljött a kedd. Mentem táncra. Megbeszéltem ezzel az exxel, hogy tánc után talizzunk. "Legalább annyi időre, hogy haza kísérjen". El is jött szépen. Láttam rajta, hogy szar a kedve, de azt mondta, hogy nem miattam. A lófaszt nem. Később ki is derült, hogy miattam volt szar a kedve. Szóval nálunk a ház előtt így mondtam neki pár keresetlen gondolatot és átadtam neki azt a papírt, amire a gondolataimat leírtam. Annyi különbséggel, hogy az a papír darabokban volt... Igen, mert felbaszta az agyamat ez a bunkó, én meg kettétéptem szépen. Hogy nehogy örüljön magának... Szóval odaadtam neki, aztán hazajöttem. Este aztán beszéltünk face-n. A szövegem elérte a hatását... Született a srácnak egy szép kis bejegyzése az üzenő falán, amiből kiderül, hogy rájött, mit is baszott el és mennyire. Meg nekem is írta, hogyha beledöglik is, de visszaszerzi a bizalmamat, mert ilyen érzéseket ő még nem kamált életében. Meg, hogy nem fog ő leszállni rólam, ne is higgyem azt.
Szóval legközelebb pénteken fogunk találkozni. Este. Azt mondta, hogy meg akarja beszélni a dolgokat egy pia mellett. Azt baszhatod kedvesem, mert én alkoholt biztos, hogy nem fogok inni. Max egy koca kólát, aztán annyi! És, hogy meg akarja beszélni? Hát, én készültem... Szépen ráöntöm az összes bajomat, mintha dézsával merném ki, aztán kezdjen vele azt, amit akar. Legfeljebb, ha nagyon kiakaszt, akkor elküldöm a gecibe. Hát értitek, nem fogok neki behunyászkodni csak azért, mert azt hiszi, hogy van esélye.
És mi az egészből a tanulság? AZ BAZDMEG, HOGY KIBASZOTTUL KÉTSÉGBE VAGYOK ESVE ÚGY MINDEN MIATT ÉS MENEKÜLÖK, MINT EGY KIBASZOTT RÓKA A VADÁSZ ELŐL ÉS PRÓBÁLOM MEGTALÁLNI A HELYEMET, ÉS, AMI EGY CSÖPP BOLDOGSÁGOT IS AD, ABBA ÚGY CSIMPASZKODOM, MINT EGY KIS MAJOM AZ ANYJA HÁTÁBA.
Amúgy a dadogóssal a héten hétvégén fogok találkozni, arról majd közvetítek. Ja, és, ma véletlen összefutottam egy barátommal, akit nem is tudom, hogy mennyi ideje nem láttam, de nála van egy könyvem már ezer éve, amit én azóta megvettem. És, amit ki fogok vele fizettetni. Ugyan nem hoztam most fel egyből, de, ami késik, az nem múlik.
