Na, ma rám írt a dadogós. Hogy mizu, mert látja, hogy nincs minden rendben. Hát, jól látod, nagyon nincsenek rendben a dolgaim. A tanulással a tököm televan, a pasim szarik a fejemre, te meg továbbra is egy idióta vagy. Kitalálta, hogy menni kéne bulizni. Mondtam neki, hogy ok. Péntekre gondolt. Hát, akkor én a drágalátos pasimmal megyek moziba, de utána jó. Hogy, akkor ugye többen kéne menni, hívjon meg mást is. Hogy az úgy nem jó neki. Hogy vagy ketten vagy ő egyedül. Hát, te önző kis geci. Azt hittem, hogy fontosabb neked a jóllétem annál, hogy ilyen egoista legyél. Azt hittem, hogy fontos neki az, hogy jól érezzem magamat. De, persze jól tudom, hogy ő nem képes azt elviselni, ha az ő jelenlétében, de más pasik társaságában velük is jól érzem magamat. Azt mondja, hogy ezt a szitut már ismeri. Te kis fasz. Persze. Anno is a koncert után, próbáltam én a többiekkel bevonni a beszélgetésbe, de ő zárkózott el. Méghozzá nem kis mértékben. Én meg pitizni nem fogok neki.

... Most meg emlékeztetnem kell rá, hogy mit művelt a koncert után... Ez olyan vicces. :D Még oltani próbál, hogy "rettentő messze állt". Persze, ezt is helyesírási hibákkal tűzdelve. Igen, bazdmeg, messze álltál. Üvöltött rólad, hogy gecire nem akarsz abban a társaságban lenni. Baromira nem akarod, hogy mással is megosszam az örömömet. :D Te önző kis geci. Most jön az a duma, hogy ő nem közéjük való. Mármint a koncert utáni bandába. Hát, bazdmeg, az a csapat 3 egységből állt, mégis faszán elvoltunk. Plusz én. A csoportok ismeretlenek voltak egymásnak, mégis elvoltunk. Meg olt, hogyha akarok menni bulizni a pasimmal, akkor menjek el vele. Ahaaaaa, akkor most jön az a rész, hogy rámászok a lelkedre... ;)

Szóval megkérdeztem, hogy a barátjának tartott-e valaha akár egy percre is? Azt mondta, hogy igen, sőt még most is. (Itt jegyezném meg, hogy én már régóta nem sorolom a barátaim közé, de ide vonatkozólag kedves olvasóm olvasd el az összes eddigi bejegyzést). Na, én elmagyaráztam neki. Hogy az örömömet meg szeretem osztani mással is. Ha meg egy barátommal mennék bulizni és, ő hívna mást is, HAJRÁ. Annál jobb, minél többen vagyunk, mert annál jobb a buli. Minél nagyobb a csapat. És igazam van. Ha meg annyira kettesben akarnék lenni az adott baráttal, akkor nem olyan helyre mennék vele. De, gondolkodni kéne. Bár, ettől a dadogóstól mit is lehet várni? :D Ahh, jön a részéről is a pszichológiai hadviselés. Hogy ő mennyire kivan és én is még oltsam. Hát, bazdmeg. Én csak az igazat mondom. Ez baj? A fenébe. LESZAROM. :D Őszinte ember vagyok. (Ööööö, itt jegyezném meg, hogy csak annyira és csak akkor, amikor és ahogyan én akarom, de szerintem ezzel sokan vagyunk így.)