Vasárnap kivételesen összekaptam ezzel a jómadárral. Most éppen azon ment a balhé, hogy nem hagyta, hogy kinyomjam a cseszett pattanását a pofáján. Me', hogy akkor nem akarta. Aztán nekiállt hisztizni, meg oltott, hogy "felejtsem el", meg "most küldtem el utoljára". Nekem ne jöjjön ilyen nagy dumákkal, ne másszon bele a pofámba, ki is raktam az ajtón, hogy húzzon oda, ahova akar. Aztán leültem a gép elé. Ahogy számítottam rá, jött is az sms-e pár perc múlva, hogy ő mennyire kivan és hadd jöjjön már vissza és beszéljük meg, stbstb. Ez bazdmeg egy gyökér. Első gondolatom az volt, hogy ez nem férfi. Ez hülye. Na, a lényeg, hogy visszagyütt, begyütt az ajtón, aztán azt hitte, hogy egy öleléssel minden el van rendezve. Hát, szopd már le magad. Az van elrendezve. Mondta, hogy jaj, ő három piroson is átment. Kérdem én: Ki a gecit érdekel? Remélem megbüntetnek... Persze utóbbit nem mondtam ki, csak gondoltam, meg most leírtam. Aztán meg csodálkozott, hogy nem bújtam hozzá. Hát, drága bogaram, veled ellentétben, én nem tudom magamat ennyire megerőszakolni, ha érzelmek mutatásáról van szó. Sőt, az ilyen bújós dolgot nem is tudom tudatosan befolyásolni. Ez vagy jön, vagy nem jön. Mert a szám tudja hitelesen azt mondani, hogy semmi probléma, miközben tudat alatt azért elhúzódom. Ja és még valami: Kinyomtam a pattanásait. Na, ennyit róla. Engesztelés, mi? XD Bazdmeg. Ezért jössz egy tipegővel. :D Vagy egy maxi-ruhával. Még nem döntöttem el.