23-án: Kaptam tőle egy cuki szüli napos sms-t. Hurrá. Végülis délután tudtam meg, hogy mikor fog érkezni, hogy elvigyen bulizni. Hát bazdmeg dejó. Pont erre vágytam, tényleg olyan jó volt, hogy az utolsó pillanatban tudom meg, hogy mikor érkezik őfelsége. Végülis bejött a rémálmom, ugyanis mehettem vele bevásárolni, mert az ősei 23-án találták ki, hogy 24-én mégis ajándékoznak egymásnak. Okosak vagytok bazdmeg, igazán. Annyira nem volt kedvem hozzá, hogy az hihetetlen. Ez a hülye meg még csodálkozott, hogy fancsali pofával mondom neki, hogy a 83 féle damil közül (ugyanis damilt vett az apjának karácsonyra...) fogja meg a legelsőt és bassza bele a kosarába és jó lesz az... De nem, még 5-öt el kellett neki olvasnom, merhát angolul nem tud. Na nem úgy, mintha nem lett volna rajta képekkel is... Ezután kellett vennünk csomagoló papírt, mert azt ugye elfelejtett, én meg hiába ajánlottam fel neki, hogy vigyél tőlem bazdmeg, az nem volt jó neki. A lémyeg, hogy amikor itt le akart parkolni, akkor úúgy bénázott, hogy azt nem hagyhattam szó nélkül. Oltottam, hogy tolassál már vissza, hát nem látod, hogy 3 hely is volt ott egymás mellett? Erre nekiállt hisztizni, hogy én mit szólok bele, meg, hogy majd akkor legközelebb én fogok beparkolni. Ok bazdmeg, rendben, beparkolok én. Lehet, hogy összekarmolom a te kocsidat is, meg a másik kettőt is, amik közé beparkolok, de azért beparkolok. Ezt az áruházban meg is jegyeztem neki, hogy kössz szépen bazdmeg, hogy elcseszed a szülinapomat... És itt CSODA TÖRTÉNT!!! Bocsánatot kért! :D Hát azt hittem, eldobom az agyamat. Dehát, ez a minimum. Aztán még átmentünk egy másik helyre, ahol meg a mutterjának vett egy mellényt. De kreatív. Még szerencséje, hogy dolgoztam ruhaüzletben, így kb 3 perc alatt meglett a megfelelő méretű mellény... Na, aztán vett nekem fincsi garnéla rákos menüt 1600-ért, plusz később egy energia löttyöt (200). Hát nehogy már... Aztán megkaptam az eredeti ajándékot. Hát tudtam én, hogy nincs ennek annyi esze, hogy újat vegyen. Meg lehet, hogy ezt a zseniális hülyeségének köszönheti. Ugyanis, amikor egy korábbi msn beszélgetésben gúnyosan azt írtam neki, hogy persze, csak vele akarok lenni a szülinapomkor, na, azt szerintem bevette. Sebaj. Legalább gazdagabb lettem egy fehér arany nyaklánccal. Egész szépen néz ki, úgyhogy szép munka. Köszi a húgának, mert vele együtt választotta ki. :D Este jött a buli. Először a Pinkbe mentünk. Hát, itt olyan szar volt a buli, hogy egy Fehér Orosz koktél elfogyasztása után (1400...) át is mentünk a Dokk Room-ba. Itt KÉÉÉÉÉT Fehér Orosz elfogyasztása után (2600) egy kurva jót buliztam. Persze nem azért, mert ő akkora arc lett volna. Még le is oltotta egy ismeretlen srác, hogy mekkora gyík, mert nem mer megfogni engem, amikor úgy táncolok előtte, hogy kb minden srác rám nézett legalább egy fél pillanat erejéig. :D No, sebaj, azért tetszett a májamnak. :D Úgyhogy a szülinapom folyománya: 5800ft, plusz egy nyaklánc. :)

24-én: Végül is a bulit hajnal 3 körül rekesztettük be, mert a combom már kezdett izomlázat bejelenteni, így jobban láttam, ha átadom a lehetőséget a többi nősténynek is, hogy azt higgyék magukról. Aztán reggel kaptam ettől a szép szeműtől egy olyannyira sablon szagú karácsonyos sms-t, hogy attól sikítanom kellett azért. De ejj, de kedves volt. Ja és csoda volt, de egész buli alatt nem próbálkozott azzal, hogy puszit adjak neki. Nem is baj. Nem is adtam volna. Lehet, hogy végre leesett neki a tantusz?!? Hát, másfél év alatt azért már nem ártana...

25-én: Végül is nála aludtam. Lényegében olyan pontosan tudtam meg, hogy mikor érkezik... Sms-ben írta meg, hogy 6 után érkezik. Megint milyen pontos vagy, baszom a szád. Tényleg 6 után érkezett... 7-re, ha egész pontos akarok lenni. Ja és szerintem azt hitte az okos, hogy miatta alszom ott. Pedig ez nagyon nem így volt. Az egyedüli okom az volt, hogy anyum kitalálta, hogy adjak már a dadogó őseinek is valami ajándékot. Ez nekem eszembe se jutott. Szóval ezért aludtam nála. És bakker, amikor elszóltam magam, mintegy VÉLETLENÜL, hogy olyan jól jönne egy energia lötty, hát nem belement? :D Nem panaszkodtam azért.

26-án: Hát bazdmeg, egész nap használhatatlan voltam. De most nem ez a lényeg. Reggel majd meghaltam. Finoman közöltem vele, hogy szükségem lenne egy forró teára, mert a gyógyszerek szart se érnek, én meg épp meghalni készülök, úgyhogy jó lenne, ha... Erre ez meg leolt, hogy ráérek, meg, ha 5 perc múlva kapom meg, nem halok bele. Igen bazdmeg, nem halok bele, persze, ráérek, de te meg ennyi erővel nyugodtan haza hozhatsz, ott majd magamnak megcsinálom a teát. Ezt így meg is mondtam neki. Pislogott kettőt, de aztán 3 perc múlva jött a tea. Na azért. Aztán jött a gondoskodó énje. Igyekeztem kómában tartani magamat, hátha kevésbé fáj a "mikulás", de hát ez lehetetlen küldetés volt. Azért az jól esett, amikor odabújt és melegítette a hátamat. Meg is fogtam a kezét, hogy éreztessem, hogy mennyire is fáj most nekem, de annyira kómás meg kábult voltam, hogy erről letettem. Aztán jött az ebéd. Óóó anyám, vonszoljam le magamat. Na persze. Mosolyogj bazdmeg! Kössz, amikor a legkisebb bajom is az, hogy megy a hasam, nem fogok mosolyogni. Az ebédből kb. két falatot ettem. A leves egész jól esett. Utána tökre jól lettem. Aztán nemtudom, hogy mi ütött ebbe az éles eszűbe, de tisztára kedves volt. Kérdezgette, hogy mit kérek inni-enni. Mondom hozzál sütit meg kólát, mert anyád sütijét azért még szeretem, mert haldoklom. :D De, azért estefelé, amikor filmeztünk, megint bevágta a durcát. Csak tudnám, hogy miééééért?!? Aztán, amikor öltöztem a hazamenetelhez, megint olyan hülye fejet vágott, mint amilyet szokott. Kérdeztem is, hogy mi a nyűgöd bazdmeg? Hát, nem mondta el. Akkor így jártál, rohadjál meg, nem kell nekünk beszélgetni. Aztán, amikor hozott hazafelé, akkor se nagyon válaszolt arra, amit kérdeztem. Akkor speciel a kibaszott nagy egójú haverjára voltam kíváncsi, hogy mi van vele. Hát, kb 3 szót mondott és ennyi. Jólvan bazdmeg, akkor nem kell nekünk beszélgetnünk, mondtam magamban. Nem is szólt hozzám egész hazaúton. Nem baj, amúgy se voltam valami jól, úgyhogy megelégedtem azzal, hogy néztem ki a fejemből és igyekeztem nyugalmat sugározni magam elé.